Jegyzetek
Diavetítés
Vázlat
1
2. A számítógép az irodában
  • Automatizált iroda
2
1. Bevezetés
  • Az előző fejezetben megismerhettük az irodák alapfunkcióit és a legfontosabb irodai eszközöket. Az említett eszközök ma már minden iroda szerves részét képezik, az emberek megszokták őket, elfogadják jelenlétüket. Fontos azonban, hogy a dolgozók ezeket a lehetőségeket hatékonyan ki is használják.
3
1. Bevezetés (folyt.)
  • Ebben a fejezetben olyan lehetőségekkel, eszközökkel fogunk megismerkedni, melyek az informatikai ipar rohamos fejlődése folyamán a különleges csúcstechnika kategóriából mára átléptek a mindennapi élet berendezéseivé.
4
1. Bevezetés (folyt.)
  • Ezek az eszközök és lehetőségek is a munkánk egyszerűsítését szolgálják, de az előző fejezetben tárgyaltakkal ellentétben, ezeket még meg kell ismertetni a nem informatikai területen dolgozókkal, meg kell mutatni, hogy nem egy újabb, nehezen kezelhető, állandóan hibázó „vacakot” kapnak, hanem hatékony és praktikus segédeszközt.


5
1. Bevezetés (folyt.)
  • A fiatalok számára ezek az eszközök már ugyanolyan természetesek lesznek, mint a telefon.
  • A vállalatoknál azonban még nem ez a korosztály hozza a döntéseket, így nem biztos, hogy
    felismerik az új eszközökben rejlő lehetőséget.
  • Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a vállalatok bizonyos eszközöket pusztán státusszimbólumként szereznek be, és nem használják ki a lehetőségeiket.


6
1. Bevezetés (folyt.)
  • Miért van szükség ezekre a „csoda-ketyerékre”?
  • Fontos tisztázni, hogy nagy valószínűséggel a legtöbb ember meglenne nélkülük.
  • Ám jelenlétükkel a munkánk egyszerűsödhet, pontosabb, esetleg szebb anyagokat tudunk felmutatni, vagy hatékonyabban tudjuk megoldani feladatainkat.
7
1. Bevezetés (folyt.)
  • A fejezet megtanulása után a Tanuló képes lesz az informatikai piacon megjelent eszközök közül kiválasztani azokat, melyek funkciója a saját munkáját vagy mindennapi életét könnyebbé teszi.
  • Természetesen mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy az eszköz ára számára arányban van-e az eszköz kényelmi, technikai szolgáltatásával.
8
1. Bevezetés (folyt.)
  • A fejezet szemléletmódot kíván formálni!
  • Az új eszközök elleni idegenkedést szeretné megszüntetni, és bebizonyítani, hogy van helye ezeknek az eszközöknek az életünkben.


9
2. Napjaink informatikai eszközei és lehetőségei
  • Ebben az alfejezetben megvizsgáljuk, hogy jelenleg milyen korszerű informatikai eszközök állnak rendelkezésünkre.
  • Ezek a berendezések hogyan vették át a hagyományos irodai funkciókat, esetleg mivel tudnak többet a hagyományos eszközöknél.
10
2.1 Asztali számítógép
  • Ma már elég kevés olyan iroda létezik, ahol nincs számítógép.
  • Ez az eszköz annyira beépült mindennapjainkba, hogy már fel sem tűnik jelenléte.
  • Egyes szakemberek szerint az informatikai ismeretek hiánya a 21. század analfabétizmusát jelenti.
11
Mit is csinálnak a számítógépek?
  • Kezdjük azokkal a gépekkel, amelyeknek „számítógép-alakjuk” van.
  • Ilyenek az íróasztalokon található gépek.
  • Ezekkel a legegyszerűbb szövegszerkesztési feladatoktól kezdve a számítási műveleteken át a tervezésig szinte mindent meg lehet valósítani.
  • Hagyományos irodai funkciójuk az iratkészítés, azonban irattárolási, archiválási feladatokat is ellátnak.
12
Mit is csinálnak a számítógépek? (folyt.)
  • Minden számítógépes alkalmazás lehetőséget biztosít az adatok mentésére.
  • Ez általában a saját gépünk winchesterére, vagy a szerverre történő adattárolási műveletet jelent.
  • Ezeket az adatokat azonban bizonyos időközönként célszerű biztonságba helyezni, azaz másolatot kell készíteni róluk (pl. CD-re), hogy az adatok sérülése esetén visszaállítható legyen a fájl.
13
Mit is csinálnak a számítógépek? (folyt.)
  • Ennek az adatmentésnek a szabályait semmilyen törvény nem írja elő, esetleg belső szabályozásba foglalhatjuk.
  • Vannak azonban olyan dokumentumok, melyek megőrzése törvény által szabályozott.
  • Ezeknek a mentése és hosszú időre való tárolása az archiválás.



14
Mit is csinálnak a számítógépek? (folyt.)
  • Az iratok akármilyen formában érkeznek, számítógépes program segítségével vezethetik az iktatásukat.
  • Így sokkal hatékonyabb lehet a visszakeresés.
  • Ugyancsak számítógép segítségével kezelik a be- és kimenő iratokat.
  • A számítógép további előnye, hogy több hagyományos funkciót tud egyesíteni, így viszonylag gyorsan megtérül a befektetés, nem beszélve a hatékonyság növekedéséről.
15
Mit is csinálnak a számítógépek? (folyt.)
  • Nem mindegy azonban, hogy az egyes feladatokra milyen jellemzőkkel rendelkező számítógépet használunk!
  • Az egyszerűség kedvéért a speciális célszámítógépekkel most ne foglalkozzunk.
  • Vizsgáljuk meg a személyi számítógépek főbb jellemzőit.
  • Milyen jellemzőkre figyeljünk, ha egy új gépet szeretnénk vásárolni?
  • Ez elsősorban a felhasználási területtől függ.
16
A számítógép fő elemei és kiegészítői:
processzor
  • Mindenképpen fontos a gép processzorának (CPU) sebessége.
  • Tulajdonképpen mindegy, mire használjuk, nem árt, ha minél gyorsabb.
  • Ugyanakkor egy olyan gépnek, amely a telefonközpontunk forgalmát gyűjti, teljesen fölösleges egy villámgyors gépet beállítani.
  • Napjainkban két nagy CPU-gyártó versenyez a fogyasztók kegyeiért: az Intel és az AMD.


17
Memória
  • Egy másik fontos jellemző a memória mérete.
  • Általánosságban elmondható, hogy a memóriaigényt tekintve az operációs rendszer a meghatározó.
  • DOS operációs rendszer 16 Mb RAM-mal nagyon szépen futott.


18
Memória (folyt.)
  • A grafikus operációs rendszerek megjelenése azonban egyre több memóriát igényel.
  • A Windows XP operációs rendszere pl. már 512 Mb RAM használatával optimális.
  • És a folyamat nem állt meg, sőt egyre több
    (1-2 GB) memóriát igényelnek a programok is.



19
Háttértárolók
  • A harmadik alkatrész, amire érdemes odafigyelni, a háttértároló.
  • Ennek mérete a gépen futtatni kívánt programok mennyiségétől és a programokkal feldolgozandó adatok mennyiségétől függ.
  • Azt szokták mondani, hogy nincs az a winchester, ami idővel be ne telne, de fölösleges pénzkidobás a szükségesnél jóval nagyobb háttértárolót beszerezni.


20
Monitorok
  • Végül, de nem utolsó sorban említést kell tennünk az adatok megjelenítésére szolgáló monitorról, és a monitor jeleit biztosító videokártyáról.
  • Ismét a feladat a meghatározó.
  • Egy szerver monitorát csak a telepítéskor és a felügyelet alkalmával nézik, ezért elég mindkét eszközből gyengébb minőségű.
21
Monitorok (folyt.)
  • Egy tervezőműhelyben viszont egész nap a monitort fogja nézni a tervező, így jó, ha minél nagyobb, minél kevésbé rontja a szemet.
  • A tervező programok nagyon sok grafikai számítást igényelnek, így a kényelmes használatukhoz jó minőségű videokártya is szükséges.


22
Monitorok (folyt.)
  • Manapság kezdenek elterjedni a „lapos” monitorok.
  • Ezek valóban nagyon esztétikusak, de a képminőségük még nem éri el a hagyományos monitorokét.
  • Tehát hagyományos irodai munkára tökéletesek, de tervezési-, videó szerkesztési feladatok ellátására nagyon oda kell figyelni, milyet vásárolunk, nem beszélve az árukról.



23
A számítógép fő elemei és kiegészítői (folyt.):
  • Az eddigiekből gyakorlatilag az derül ki, hogy annál jobb, minél nagyobb és több van mindenből a gépben.
  • Ez tulajdonképpen igaz, csakhogy ha mindenből a leggyorsabbat és legnagyobb teljesítményűt szeretnénk a gépünkbe szerelni, akkor aránytalanul drága gépet fogunk összeállítani.
24
A számítógép fő elemei és kiegészítői (folyt.):
  • Ezért a beszerzés előtt gondosan mérlegelni kell.
  • Az optimális teljesítmény meghatározásához támpontot adhatnak a szoftverek leírásában szereplő „hardver követelmények”.
  • A fenti négy fő alkatrészen kívül számtalan egyéb perifériát, kiegészítő elemet vehetünk számítógépünkhöz.
  • Nézzünk ezek közül néhányat:


25
CD vagy DVD író
  • Mind irodai, mind otthoni használat esetén hasznos eszköz, melynek segítségével adatainkról biztonsági másolatot készíthetünk.
  • Irodai környezetben hasznos a számítógép hálózat, ugyanis ennek segítségével elegendő egy, vagy néhány gépet archiváló eszközzel kiegészíteni.


26
Hangkártya
  • Manapság szinte minden számítógéphez alapkiépítés egy egyszerű hangkártya.
  • A stúdiófelvételek készítésére, vagy akár amatőr zenélésre alkalmas hangkártyákat viszont külön egységként kell beszerezni és beszerelni.


27
Vezeték nélküli billentyűzet, egér
  • A vezeték nélküli billentyűzet, egér az utóbbi időben kezdett elterjedni.
  • Előnye, hogy így sokkal mobilabban kezelhető a számítógép.
  • Használható akár az otthoni munkában, szórakozásban, de az irodai munkában is, ahol fontos, hogy ne legyenek „láb alatt” a kábelek.


28
Vezeték nélküli technika
  • Napjaink technológiája a vezeték nélküli technika felé mozdul.
  • Igyekeznek a szakemberek olyan eszközöket készíteni, melyek nem kábelekkel kapcsolódnak a számítógéphez, hanem valamilyen vezeték nélküli technika segítségével.
  • Ez akkor hasznos megoldás, ha egy épületen belül nincs a számítógépnek állandó helye, mozgásban vagyunk vele, vagy különböző helyeken használjuk.
29
Vezeték nélküli technika (folyt.)
  • Ugyanakkor szükséges a központi számítógép elérése, vagy internetcsatlakozás.
  • Ilyen lehet egy repülőtér, de akár egy iskola előadótermei is.
  • Ma már viszonylag olcsón lehet kapni vezeték nélküli hálózati kártyákat, melyekkel ez a feladat kiválóan megoldható.


30
Vezeték nélküli technika (folyt.)
  • Talán két szabvány terjed a legjobban, az egyik a Bluetooth, a másik a WLAN.
  • A Bluetooth kis méretű eszközök összeköttetésének megteremtésére hivatott, mint pl. a mobiltelefon és a headset, vagy a telefon és a notebook.
  • Feladatának megfelelően a sebessége sem kell, hogy „villámgyors” legyen.
  • A WLAN viszont a vezeték nélküli hálózat szabványa. Itt igen fontos a nagy átviteli sebesség.



31
Szkennerek:
  • A papír alapú adatok számítógépbe való bevitelének egyik fontos eszköze a szkenner (más néven képdigitalizáló).
  • Ez egy olyan berendezés, amely letapogatja a képet, és a képpontok adatait a számítógépbe juttatja.
  • Több fajtája létezik:
32
Kézi szkenner
  • Ez viszonylag kis méretű eszköz, kézzel kell a kép felett végighúzni.
  • Manapság képek digitalizálásánál már nem alkalmazzuk, de hasonló elven működik, és hasonló méretű a kézi vonalkód olvasó, ami napjainkban igen elterjedt adatbeviteli eszköz.


33
Síkágyas szkenner
  • Melyet a legtöbben használnak, a számítógépes boltokban szinte csak ilyen eszközt lehet vásárolni.
  • Ennek az a jellemzője, hogy a fénymásolóhoz hasonlóan egy üveglapra kell helyezni a képet, és a digitalizáló fej a kép alatt mozog.
  • Előnye a kézihez képest, hogy nagyobb képet lehet vele szkennelni, illetve szebb digitális képet kapunk.


34
Dobszkennerek
  • A profi kategóriába tartoznak a dobszkennerek.
  • Ezeket nyomdai munkák elvégzésére használják, itt egy hengerre rögzítik a képet, és a henger forog a digitalizáló fej előtt.


35
Karakterfelismerő programok
  • Fontos megemlíteni, hogy a szkennerekkel nem csak képet lehet a számítógépbe jutatni, hanem speciális program segítségével a nyomtatott szöveg betűit is képes felismerni, így az anyagot szövegszerkesztővel szerkeszthető dokumentummá tudjuk alakítani.
  • E programok közül kiemelkedő teljesítményű a magyar fejlesztésű Recognita.
36
Digitális fényképezők, digitális kamerák:
  • Szintén elérhető árúak és gyorsan fejlődnek a digitális képrögzítésre alkalmas eszközök.
  • Aki sok fényképet készít, de nincs minden kép előhívására szüksége, annak nagy segítséget jelenthet egy digitális fényképező vagy egy digitális kamera.
37
Nyomtatók:
  • A nyomtatók tekinthetők a legfontosabb perifériának a monitor után.
  • Igen nagy választék áll rendelkezésünkre, ha nyomtatót szeretnénk vásárolni.
  • Itt is a feladat szabja meg, hogy milyen típusú nyomtatóra van szükségünk.
  • Alapvetően három nyomtatási elvet különböztethetünk meg (bár ezeken belül is több megvalósítási technika létezik):


38
Mátrix nyomtatók
  • A legrégebbi, ám még mindig életképes technika a mátrix nyomtatás.
  • Itt a nyomtatvány úgy keletkezik, hogy egy festékszalag hagy nyomot a papíron.
  • A szalagot egy nyomtatófej nyomja a papírhoz, amely sok apró tűből áll.
  • A tűk segítségével képpontokból rajzolódik ki a dokumentum.
  • Így nem csak betűket, hanem tetszőleges ábrát is ki lehet a segítségével nyomtatni.


39
Mátrix nyomtatók (folyt.)
  • A nyomtatók felbontásának (azaz képminőségének) mérőszáma is ettől a technikától származtatható, ugyanis az egységnyi területre jutó képpontok számát meg lehet számolni.
  • Minél több pont van egységnyi területen (egy négyzet-inchen), annál szebb képet kapunk, annál jobb a felbontása. (Ezt a felbontást DPI, Dot Per Inch [képpont inchenként] mérőszámmal mérik.)


40
Tintasugaras nyomtatók
  • Az otthoni nyomtatásban vezető kategóriát képvisel a tintasugaras nyomtató.
  • Ez a nyomtatófajta is pontokból állítja össze a képet, de a pontok már tintacseppek formájában kerülnek a papírra.
  • A papír felett mozgó nyomtató fej több parányi csövecskét tartalmaz, amelyek segítségével állítja elő a nyomtatványt.


41
Tintasugaras nyomtatók (folyt.)
  • Ez a nyomtató már jó minőségű nyomtatványt tud előállítani, sőt, lehetőség van színes nyomtatvány készítésére is.
  • Ma már olyan minőséget is képesek produkálni ezek a nyomtatók, hogy a nyomtatott kép minősége vetekszik a fényképek minőségével.
  • Ezeket a fénykép nyomtatására is alkalmas berendezéseket fotónyomtatónak nevezzük.
  • Hátrányuk azonban, hogy drága az üzemeltetésük, és viszonylag lassúak.


42
Lézernyomtatók
  • Harmadik kategória a lézernyomtató.
  • Ez a nyomtató már a profi irodai eszközök kategóriájába tartozik.
  • A működési elve hasonló a fénymásolóéhoz.
  • A nyomtatott kép úgy jön létre, hogy egy lézer sugár egy elektromosan feltöltött hengerre rajzolja a nyomtatandó jeleket.
  • Erről a hengerről a töltések átkerülnek a papírlapra, ahol rátapad a festékpor.
43
Lézernyomtatók (folyt.)
  • Ezt a festékport magas hőmérsékleten ráégetik a papírlapra.
  • Előnye, hogy szép nyomtatási képet ad, és nagy sebességgel képes dolgozni, hátránya a magas üzemeltetési költség.
  • Ebből is létezik színes változat, de ennek az ára még igen magas.
  • A nyomtatási kép minősége és sebessége miatt szokták elsősorban irodákban használni.



44
Speciális nyomtatók
  • Ide tartoznak:
  • a vonalkód nyomtatók,
  • a speciális grafikai nyomtatók,
  • vágógépek,
  • a CD-nyomtatók,
  • a vakok által is olvasható írást nyomtató eszközök is,
  • a nagy méretű műszaki rajzok megjelenítésére alkalmas plotterek.


45
Multifunkciós eszközök:
  • Mint látható, egy iroda felszereléséhez jó néhány perifériára van szükség.
  • Ezek mindegyike helyet foglal, így előfordulhat, hogy az irodában kevés lesz a hely.
  • Az ilyen problémákkal küzdő felhasználók számára találták ki a multifunkciós eszközöket.
  • Ezek egyesítik a szkennert és a nyomtatót, így egy eszközzel tudunk képet digitalizálni, nyomtatni, fénymásolni, esetleg ha modemet is szerelnek az eszközbe, akkor még faxolni is.


46
Különleges perifériák:
  • Azok a folyamatszabályozásra alkalmas eszközök, amelyek pl. egy fóliasátor szellőzését biztosító berendezést tudnak összekötni egy számítógéppel, és így automatizálni lehet a folyamatot.
  • De ebbe a kategóriába tartoznak a mobiltelefonok vezérlésére képes eszközök is. Ezek segítségével pl. a lakás riasztója tud egy SMS-t küldeni megfelelő helyre.
  • De van már arra is példa, hogy egy üdítőautomata SMS fogadására képes, és ennek hatására ad üdítőt.


47
2.2 Mobil számítógépek
  • Egyre többen szeretnék a számítógép adta lehetőségeket az irodájukon kívül is igénybe venni.
  • Esetleg felmerül annak az igénye is, hogy ugyanazt a számítógépet hogyan lehetne használni az irodában, illetve otthon, valamint útközben.
  • Ezeknek az igényeknek a kielégítésére fejlődött ki a mobil számítástechnika iparága.
48
2.2 Mobil számítógépek (folyt.)
  • Mára ezek a berendezések is elérhető árúak lettek, bár drágábbak, mint a hagyományos számítógépek.
  • Két nagy csoportot kell ezeknél a gépeknél megkülönböztetni: a notebook kategóriát és a PDA kategóriát.
  • Az e két csoportba tartozó számítógépek méretükben és funkcióikban is különböznek egymástól.


49
Notebook
  • Egy körülbelül A4-es méretű hordozható számítógép, mely funkcióit tekintve teljesen egyenértékű egy asztali számítógéppel.
  • A notebookokat manapság is sokan szokták laptopnak nevezni.
  • A két elnevezés mára egyenértékű lett, azonban eredetileg két kategóriát jelentett.
50
Notebook (folyt.)
  • A laptop jelent meg korábban: ez még egy aktatáska méretű hordozható számítógép volt.
  • Ezután a technika fejlődésével még kisebb méretet tudtak elérni, melyet notebooknak (jegyzetfüzetnek) kereszteltek el.


51
Notebook (folyt.)
  • Ma a technológia lehetővé tenné a még kisebb, teljes funkciójú számítógépek előállítását, de a fiziológiai korlátok miatt ennek nincs értelme.
  • Ugyanis szükséges, hogy a megjelenítő minél nagyobb legyen, hogy jobban lássuk.
  • A billentyűzet sem zsugorítható egy optimális méret alá, mert akkor már kényelmetlen a kezelése.
52
Notebook (folyt.)
  • Így maradnak a notebook méretek, esetleg a gépek vastagsága és súlya csökken.
  • Ezt a jellemzőt alapvetően az akkumulátorok határozzák meg.
  • E téren is nagy fejlődés következett be, de nem érték el az elektronika más területén bekövetkezett miniatürizálási mértéket.



53
Notebook (folyt.)
  • Van-e hátrányuk? Sajnos van, nem is kevés.
  • Talán legnagyobb hátrányuk az áruk.
  • Ugyan jelentősen olcsóbbak, mint megjelenésükkor, de még mindig drágák ahhoz, hogy az emberek alaposan meggondolják a beszerzésüket.
  • Ezenkívül nagyon nagy hátrányuk az, hogy a bővítésük nehézkes.
54
Notebook (folyt.)
  • Ha valaki úgy gondolja, hogy a notebookja már nem elégíti ki igényeit, gyorsabbra, nagyobb kapacitásúra lenne szüksége, jobban jár, ha beszerez egy újat, mintha elkezdi bővítgetni.
  • A speciális alkatrészek miatt jóval drágább a bővítésük, mint egy asztali számítógépnek.


55
Notebook (folyt.)
  • Új perifériák csatlakoztatása is nehézkesebb, bár erre is megvannak a mobil megoldások: a PCMCIA csatlakozó szabványt direkt notebookok bővítésére fejlesztették ki.
  • Ez egy plasztikkártya méretű, szabványos csatlakozással ellátott illesztőegység.
  • Létezik ebből hálókártya, modem, mobiltelefon-illesztő és sok más is.


56
Notebook (folyt.)
  • Napjainkra azonban egyre jobban átveszi a szerepét az USB csatlakozó, amely szintén szabványos kommunikációs csatoló.
  • Szinte minden perifériának létezik USB-s változata, de drágább, mint a hagyományos számítógépbe szerelhető változat.
  • Ezenkívül elég furcsán néz ki egy notebook, amihez tucatnyi különböző eszköz van csatlakoztatva kábelekkel.
57
Notebook (folyt.)
  • Ekkor igencsak csorbát szenved a mobilitási lehetősége.
  • Ma már ezt a kábeldzsungelt is meg lehet szüntetni a rádiófrekvencián kommunikáló eszközök segítségével.


58
PDA
  • A másik kategória a PDA, a digitális személyi asszisztens.
  • Ez egy olyan berendezés, mely elfér az ember tenyerében.
  • Kompatibilis a személyi számítógéppel, azaz a rajta készített levelek, táblázatok névjegyek stb. átvihetők a számítógépre, és viszont.
59
PDA (folyt.)
  • A másik kategória a PDA, a digitális személyi asszisztens.
  • Ez egy olyan berendezés, mely elfér az ember tenyerében.
  • Kompatibilis a személyi számítógéppel, azaz a rajta készített levelek, táblázatok névjegyek stb. átvihetők a számítógépre, és viszont.
60
PDA (folyt.)
  • Ez a kis kézi készülék oly mértékben terjed, hogy a szoftverírók már elkészítik programjaik PDA-ra készült – ennek megfelelő funkciókkal ellátott – változatát is.
  • Az internetről számtalan kiegészítő programot lehet letölteni.
  • Hasonló operációs rendszer fut rajtuk, mint az asztali számítógépeken.
  • Például térképet is nézhetünk a PDA-n, sőt, útvonaltervet is készíthetünk.
61
2.3 Különleges perifériák
  • A következőkben nézzünk néhány olyan perifériát, ami a mindennapi életben még nem terjedt el igazán.
  • Ennek általában az az oka, hogy speciális feladatok ellátására fejlesztették ki őket.
62
Levilágító
  • A könyvekben, újságokban nyomdai úton megjelenített fényképek elkészítéséhez nem biztosítana elegendő felbontást az irodában vagy otthon használt szkenner.
  • Ezért a fényképek, rajzok digitalizálására egy speciális, nagy felbontású eszközt használnak, melyet levilágító berendezésnek hívnak.
  • Ennek több fajtája létezik, a papírkép digitalizálására alkalmas eszköztől a diaképek digitalizálásához készített eszközig.


63
Pendrive
  • Napjainkban már nem tartozik a különleges eszközök kategóriába, viszont jelentősége miatt mindenképpen szólni kell róla.
  • Ez egy USB csatlakozású kisméretű eszköz, mely háttértároló funkciót lát el.
  • Könnyen kezelhető, és sokkal nagyobb kapacitású, mint egy flopilemez.
  • Ma már az ára lehetővé teszi, hogy 1 GB, vagy akár 4 GB kapacitású eszközt szerezzünk be, viszonylag olcsón.


64
Pendrive (folyt.)
  • Jelentősége abban rejlik, hogy kiválthatja a flopilemezes adattárolást.
  • Ezt az eszközt nem az adatok archiválására szánták, hanem a gépek közötti adatcsere minél könnyebb megvalósítására.
  • Egyes fórumokon „digitális iskolatáskának” is szokták nevezni. A „Sulinet-expressz” program keretében megvásárolt számítógépekhez kötelező egy pendrive-ot is adni.


65
Chipkártya
  • Olyan esetekben, mikor az informatikai szolgáltatásért fizetni kell, vagy időkorlátos a szolgáltatás, esetleg azonosítania kell magát a felhasználónak, hasznos lehet a chipkártya.
  • Ez a telefonkártyákhoz hasonló Smart Card, mely memóriája írható és olvasható is, kiválóan alkalmas a számítógép kiegészítőjének.


66
Plotter
  • Műszaki rajzok, plakátok kinyomtatására alkalmas eszköz.
  • Akár A0-as méretű rajzok is készíthetők a segítségével.
  • Egyes típusokba a nyomtatófej helyett egy pici kés is beszerelhető, így vágógépként is funkcionálhat.
  • Mérnöki irodákban sok esetben van szükség a rajzok nyomtatásán túl, a meglévő rajzok beszkennelésére vagy másolására.
67
Plotter (folyt.)
  • Erre a feladatra is speciális berendezést alkalmaznak.
  • Nagy méretű rajz esetén nem lehetséges a kiterített rajz felett végigmozgatni a digitalizáló fejet, így a szkenner fejét rögzítik, és a lapot mozgatják alatta.



68
Ujjlenyomat-olvasó
  • A felhasználó azonosításának jó módszere.
  • Ez az eszköz akár a billentyűzettel, vagy egérrel is egybeépíthető, speciális szoftver segítségével pedig igen pontosan tudják azonosítani a felhasználót.


69
IP-telefónia
  • Napjaink egyik feltörekvő üzletága.
  • Az üzletág egy olyan eszközre épül, mely segítségével az Internet felhasználásával lehet telefonálni (ezt IP-telefonnak nevezzük).
  • Ez a hagyományos kapcsolt vonali telefonálásnál jóval olcsóbb megoldást jelent.


70
3. Informatika a vállalatoknál
  • Az előző alfejezetben a teljesség igénye nélkül megemlítettünk néhány informatikai eszközt.
  • Ezek közül több speciális feladatok elvégzésére készült, így nem mindenkinek van rájuk szüksége.
  • Most vizsgáljuk meg a témát a gyakorlatból, azaz nézzük meg, hogy a vállalatok milyen informatikai rendszereket alkalmazhatnak.
71
Informatika a vállalatoknál (folyt.)
  • A nagyobb vállalatok irányítására ma már ún. vállalatirányítási rendszert használnak.
  • Ez a feladat az előző alfejezetben tárgyalt hardver elemeken kívül speciális szoftvereket is igényel.
  • E rendszer lényege, hogy a vállalat összes tevékenységét egységes rendszerbe foglalja, azért, hogy az irányítást megkönnyítse.
72
Informatika a vállalatoknál (folyt.)
  • Természetesen ez az egységes rendszer manapság valamilyen számítógépes rendszert jelent, az informatikai módszert pedig Vállalati Integrált Információs Rendszernek nevezik (VIIR).



73
Informatika a vállalatoknál (folyt.)
  • A VIIR olyan informatikai rendszer, amely információt gyűjt, tárol, csoportosít és közöl.
  • Ugyanakkor a vállalat különböző funkcióihoz tartozó adatokat egységesítve tartja nyilván, így gyorsan pontos adatok kérhetők le, és elkerülhető ugyanazon adatok többszöri feldolgozása.
74
Informatika a vállalatoknál (folyt.)
  • A vállalat különböző egységeiben keletkező adatok egy közös tárolóterületre kerülnek, és közös feldolgozó program segítségével kaphatnak információkat a vezetők.
  • Mivel a rendszernek a teljes vállalat működését fel kell dolgoznia, az ilyen rendszerek több modulból állnak.
  • Ezek a modulok a következők lehetnek:


75
Informatika a vállalatoknál (folyt.)
  • A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a vállalatok nem használják az összes modult, csak azt, amelyikre feltétlen szükségük van, vagy amelyik a legegyszerűbben bevezethető.
  • A moduláris felépítésből következően gyakori megoldás, hogy csak a legszükségesebb modulokat vásárolják meg, és később bővítik a rendszert.
76
Informatika a vállalatoknál (folyt.)
  • A legtöbb vállalatnál (mérettől függetlenül) a gazdasági folyamatok rögzítésében, feldolgozásában alkalmaznak célszoftvereket.
  • Ma már elképzelhetetlen, hogy egy vállalat könyvelését ne számítógéppel végezzék.


77
Informatika a vállalatoknál (folyt.)
  • Ha pedig a számítógép a főkönyvi könyvelésben jelen van, akkor csak idő kérdése, és a többi területre is beszerzik a használt program moduljait, melyek természetesen képesek adatokat átadni a főkönyvi modulnak.
  • Ilyen modul lehet pl. a tárgyieszköz-nyilvántartó modul, a számlázás, esetleg a bérügyi modul.


78
4. Összefoglalás
  • Ebben a fejezetben olyan informatikai eszközöket mutattunk be, amelyeket a mindennapi életben gyakran használunk, illetve olyanokat is, melyek használata még nem elterjedt, de úgy tűnik, hogy a felhasználók szívesen dolgoznak velük, és hamarosan hétköznapi eszközzé válnak.
79
4. Összefoglalás (folyt.)
  • Az informatika olyan gyorsan fejlődik, és oly sok eszköz áll rendelkezésünkre, hogy nem törekedhettünk a teljes paletta megismertetésére, csupán néhány fontosabbnak ítélt eszközt mutattunk be.


80
5. Feladatok
  • Nézzen utána az Internet segítségével, és hasonlítsa össze, hogyan aránylik a notebookok beszerzési ára és teljesítménye az asztali számítógépek árához és teljesítményéhez képest!
  • Az Internet segítségével tudja meg, hogy milyen feladatokra lehet használni egy PDA-t! Lehet-e bővíteni ezeknek az eszközöknek a kapacitását?
  • A két legismertebb vállalatirányítási rendszer talán az SAP és a Baan. Keressen ezekről a rendszerekről információt az Interneten!